History Shop

A Horthy-korszak alatt a székely testőr szablya a magyarkatonai hagyományok és a nemzeti identitás szimbólumává vált. A szablyajellegzetes formája és díszítése a magyar népi kultúra és a hagyományosfegyvergyártás elemeit tükrözi.

A székely testőr szablyája általában hosszú, ívelt pengévelrendelkezik, amely a vágóerő növelésére és a harci hatékonyság fokozására letttervezve. A markolat gyakran díszes, kézzel készített anyagokból, például fábólvagy csontból készült. A markolat végén egy keresztvas található, amely nemcsakdíszítő funkciót lát el, hanem a fegyver stabilitását is segíti.

A székely testőrszablya a Horthy-korszakban a nemzeti öntudat és a hagyományokmegőrzésének szimbólumává vált. A székely testőrök, akik a korszakban a királyicsalád és a kormány védelmét látták el, a magyar nemzeti identitás megjelenítőivoltak. A szablya nem csupán fegyver volt, hanem a székelység büszkeségének éshagyományainak megtestesítője is.

A Horthy-korszak beli székely testőr szablyája tehát nemcsak egy harci eszköz,hanem a magyar kultúra és történelem fontos része, amely a nemzeti identitás ésa hagyományok megőrzésére is szolgál. A szablya a mai napig a magyar fegyvereshagyományok egyik kiemelkedő példája, amelyet a gyűjtők és a történészek isnagyra értékelnek.

Teljes hossz hüvelyben: 92.5 cm
Penge hossza: 75 cm
Teljes súly: 1658 gramm
Szablya súlya: 728 gramm

A pengén 15. TÖ. beütés található.
A korszakban gyakran használtak egy tulajdonoshoz kapcsolódó azonosítót,például egy sorszámot vagy rangot is jelenthet. Ez a gyakorlat különösenelterjedt volt a Horthy-korszak idején, amikor a fegyverek személyre szabásagyakori volt a katonai és nemesi körökben.

Az alábbi szövegben olvasható Gőgh Gábor és Monostori Péter:A magyar királyi testőrség képes krónikája 1920-1945 című könyvéből egyrészlet, mely a székely testőrségről szól, valamint a képek közöttmegtalálhatóak a könyvben szereplő viselési fotók, valamint a Magyar KirályiGyalogos Testőrség Székely Szakaszának 1944-es tablója.

1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés utáni területi gyarapodás, Erdély egyrészének - benne a Székelyföldnek - visszatérése nemcsak az ország területigyarapodását jelentette, de ennek következtében a testőrség állományánakbővítésére is sor kerülhetett.

A szeptember 5-én kezdődő ünnepélyes bevonulásokon akormányzót a testőrség gyalogos és lovas különítménye is elkísérte. Ezek után,a szintén székely nemesi családból származó testőrparancsnok, vitézcsíktaplócai Lázár Károly javaslatára felmerült egy, a testőrség állományánbelüli székely testőr alegység létrehozásának lehetősége.

Az elképzelés támogatásra talált a hivatalos szerveknél ésmár 1941 őszén megkezdődött a gyalogos testőrségen belüli székely szakaszfelállítása körüli adminisztratív munka.

Pásztóhy Artúr testőr őrnagyot bízták meg, hogy járja végigaz erdélyi helyőrségeket, és személyesen válogassa ki azokat az egyértelműenszékely származású tiszteseket, akik megfelelnek a testőrségi felvételikritériumoknak. Természetesen önkéntes írásbeli jelentkezést is elfogadtak. Atoborzás eseményeit felidézendő hívjuk segítségül Bencze Árpád testőrszakaszvezetőt, aki maga is a kiválogatottak közé tartozott, és véglegesítéseután a székely szakasz alosztályírnoka lett.

1941. november végén vagy december elején Budapestről egybizottság érkezett Kolozsvárra. Az Erdélyben állomásozó egységeknél kezdték mega válogatást a leendő székely szakasz állományába. Először helyben végeztek egyorvosi vizsgálatot. Később, 1942. január 2-án jött meg az áthelyezési parancs atestőrségtől.

Az áthelyezési parancs megérkezése után a csapatok útnakindították az áthelyezett honvédeket. A katonák a budapesti „Bessenyei GyörgyTestőrlaktanyába érkeztek. A szolgálatvezetőnek nem kis fejtörést okozott alétszámnövekedés által felmerülő problémák megoldása. Az első hivatalos eljárásegy részletes fizikai állapotfelméréssel egybekötött belgyógyászati ésortopédiai vizsgálat volt. A testőrség orvosa - egy orvos altábornagy-megvizsgálta az állományt majd beutalta a 11-es Helyőrségi Kórházba, aholmindenkinél egy részletes orvosi vizsgálatot végeztek. Az első 26 jelölt ezutánmegkezdte a hathónapos próbatestőr szolgálatot.(...)  

A bevonulás után pár nappal megkapták az elsőtestőröltözetet és a felszerelést. Bencze szakaszvezetőt idézzük ismét: (...)Megkaptuk a tábori barna zsinóros ruhát és másnap már a palotával ismerkedtünk.Mozgási körlet, feladatismertetés. Az oktatónk Tőkés János alhadnagy volt. Atananyag a következőkből állt:

- a testőrség kötelmei,

- alaki szabályzat,

- a palotában mozgó katonai és politikai személyek neve ésbeosztása,

- az 1. és 2. polgári iskola tananyaga, melyet a tisztektanítottak,

- általános műveltségi tárgyak, műveltség, például étkezés.

A tananyagot gépelt formában kaptuk meg, melyet le kellettmásolni egy saját füzetbe," Az oktatók között találjuk Tőkés János alhadnagymellett Cseh Ferenc és Medve Pál őrmestereket is, valamint Bangha Ernő testőrszázadost. Bangha az elméleti oktatás mellett a szakasz harcászati kiképzésétvezette Gödöllőn 1942. július 1-11. között. A kiképzés záró harci gyakorlattalfejeződött be. Ezen idő maradandó emlékeket hagyott benne is, mint ahogyankönyvében írja:

(...) Ezek a fiatal férfiak nyugalmukkal ésmegfontoltságukkal, odaadó figyelmükkel, értelmességükkel és élelmességükkelmintha egy különb magyar fajtát képviseltek volna. Úgy tűnt a székely emberelőbb érkezik a szellemi érettségnek arra a fokára, amelyen már a meglett férfifelelősségérzete tapasztalható. (...)"

Az állományt eredetileg negyven főre tervezték. BenczeÁrpáddal akkor 26 bajtársa jött. de az azt követő időben továbbitestőr-jelöltek érkeztek, amíg fel nem töltődött a tervezett létszám. A negyvenfőnél nyilvánvalóan többet vezényeltettek Budapestre, mert nem mindenki feleltmeg az orvosi vizsgálaton, vagy a próbaszolgálat során derült ki alkalmatlanságuk.Végül is 1942 nyarára összeállt a végleges székely szakasz.

Rendelkezésünkre áll az 1944-ben, Borsay fényképészmesteráltal készített tabló, amelyen az 1944-es állomány látható. A tablónszereplőkön kívül, viszont még további székely szakaszbéli testőrőket is találtunkkutatásaink során, Balla Benjámin, Orbók Frigyes és Szécsi Dénesszakaszvezetőket.

Szolgálat és beosztás tekintetében feladataik éskövetelményeik megegyeztek a puskás század tagjai felé támasztottkívánalmakkal. A szakasz tagjainak jogállása, illetménye, ellátmánya éskedvezményei is megegyeztek a puskásszázad szakaszvezetőinek jogállásáva.
Bence szakaszvezető szerint:

A szolgálat 24 órás volt, melyből 8 óra kemény szolgálatbólállt. 2 óra szolgálat, 4 óra pihenő. A váltás naponta 13 órakor történt. Aszolgálatot közösen látták el a puskás őrséggel, illetve az alabárdosokkal.Ruházatban volt csupán különbség. Az elhelyezési körlet a Felsőlakban 5 fősszobákban volt. Mindegyik szobában négy székely testőr és 1 fő szobaparancsnok,aki minden esetben egy már régebben szolgáló nőtlen gyalogos testőr volt."A székely szakasz egyenruhájának jellegzetessége volt, hogy mindnyájan büszkéna mellükön viselték - mind a tábori barna zsinóros zubbonyon, mind a táboribarna kun- köpenyen a székelység ősi címerét.

A székely szakasz a gyalogos testőrség alegysége volt.Parancsnoka 1943. december 1-jével (Pásztóhy ajánlására) a székely nemesiszármazású főhadnagy, vitéz léczfalvi Gyárfás Győző lett. Gyárfás főhadnagy már1943 februárja óta" a testőrségnél szolgált, 1943 májusától novemberéigpedig a testőr lövészszázad kiképzésén vett részt Gödöllőn. Csak ezután,decemberben helyezték át a testőrség állományába és nevezték ki a székelyszakasz élére. Érdekes lenne ismerni ennek a késői áthelyezésének éskinevezésének a pontos okát. Nyitott kérdés az is, hogy a szakasznak Gyárfáselőtt volt-e önálló parancsnoka, és ha igen, ki? Lényeges ez a kérdés, mert aszékely szakasz már 1942 nyarára fel kellett álljon, hiszen az állomány túlvolt a kiképzésen és a hathónapos próbatestőri időszakon, és ekkorra már aszakasz véglegesített állománya letette a testőresküt és szolgálatba állt. Nemtudjuk viszont, hogy 1942 nyara és 1943 decembere között ki látta el azalegység-parancsnoki teendőket. Véleményünk szerint Gyárfás a parancsnokikinevezését két dolognak köszönhette. Egyrészt a lövészszázad kiképzésébennyújtott teljesítménye elismeréseként, másrészt székely nemesi származása okánnyerte el a beosztást.

A székely szakasz rendszeresített állománya negyventestőrtisztes volt, ehhez jött még Orbók István alhadnagy, mintszolgálatvezető, Márton Imre törzsőrmester, mint írnok és Bencze Árpádszakaszvezető, mint alosztályírnok. Természetesen ebben a körülbelülinegyvenfős testőrtisztesi állományban is volt cserélődés, illetve megalakuláskora nagyobb létszámból lemorzsolódás 1942 januárja és 1944 októbere között. Ezérttalálható jóval több név a névsorban székely szakaszbéli megjelöléssel,olyanok, akik nem találhatóak meg az 1944-ben elkészült tablón.

A székely szakasz tagjaival szemben is követelmény volt alegalább négy polgári iskola elvégzése. Tudomásunk van arról, hogy a polgáriiskolát sikerrel befejezett székely testőrök végzős bajtársaikat készítettékfel a záróvizsgára. Ilyen bajtársias tevékenységet végzett például Kozma Andrástestőr szakaszvezető is, aki több társát sikerrel segítette át a polgári iskolavizsgáin. 1944-ben a jutasi „Kinizsi Pál" Tiszthelyettesképző Iskolán aháború miatt rövidített tanfolyamot végzett jó néhány szakaszbéli, deőrmesterré való előléptetésükre a testőrség megszűnése miatt már nem kerültsor.

A termékeket általában a megrendelés kézhezvételét követő 2-7 munkanapon belül szállítjuk. A szállítással kapcsolatos információkkal a vásárlóknak az info@history.shop e-mail címen állunk rendelkezésre.